PAJOR MARIANN

Nekem az megy könnyen, hogy mások gondolatait
formába öntsem. Szavakba és mondatokba,
egy kicsit strukturáltan, egy kicsit
ünneplőbe öltöztetve.

Emlék – egy pillanat margójára

Egy másodperc tört része, egy meleg borzongás, egy óvatos érintés vagy egy erős tekintet mind-mind egy pillanat. Nincs egysége és nincs formája sem. Viszont van lenyomata, ha meg tudjuk élni és fel tudjuk ismerni. Néha ezt úgy hívjuk, hogy emlék, de jobb talán úgy modani, hogy a részünkké válik, mi magunk épülünk belőle. A lelkünk,  a létünk, a világértésünk az egymáshoz való viszonyunk – mindenünk ami meghatározza a keretet. Minden megélt pillanatból fejlődés lesz, minden emlékből megbecsülése az életünknek. Néha ez hiányzik a pillanatinkból, a mindennapjainkból.